Három éves a Nyugdíjas pedagógusok Justh Zsigmond olvasóköre
Karácsonyi terítő, adventi asztali dísz, sütemény- és teaillat, születésnapi gyertyák. A külsőségek is jelezték, hogy ünnepi összejövetelre érkeztek az olvasókör tagjai decemberi összejövetelünkre.
Ünnepeltünk, mert 2012. októberében alakult meg az olvasókör, azóta éppen 33. alkalommal gyűltünk össze. És mit kívántunk, amikor a születésnapi gyertyát elfújtuk? Azt, hogy még legalább 33 évig maradjunk együtt, legyen mondanivalónk egymásnak, érezzük jól magunkat egymás társaságában. De eredményes működést kívántunk a két fő támogatónknak: a Nyugdíjas Pedagógusok Orosházi Egyesületének és a Justh Zsigmond Városi Könyvtárnak is.
Az est fő témája a téli ünnepkör, az orosházi népszokások volt. Az advent, a karácsony – örök téma az irodalomban és a néphagyományok körében is talán a téli ünnepkör a leggazdagabb.
A szeretetről, a karácsonyról két kevésbé ismert, ám nagyon szép verset – Dutka Ákos: Karácsony és Kálnay Adél: Kérdés – hallgattunk meg. Majd a legrégebbi népszokások közé tartozó regölés következett. Ismerősen csengtek a „hej regö rejtem, regö rejtem…” varázslatos sorai. Amikor az orosházi szokásokat vettük számba, akkor többek a saját élményeiket idézték föl – ízesen, jókedvűen – és egy kicsit nosztalgikusan is, hiszen kevés él ma már ezekből a szokásokból. De volt, aki összegyűjtötte, lejegyezte, megőrizte az utókornak mindezt – Beck Zoltán orosházi néprajzkutató. Rá is emlékeztünk.
Következő találkozásunk pedig részben folytatás is, hiszen múzeumunk névadója, Nagy Gyula lesz a téma. Mert hisszük, amit Ipoly Arnold így fogalmazott meg: „Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal is üresebb legyen a múlt, szerényebb a jelen, s kétesebb a jövő.”
További fotókért kattints a képre:
Vélemény, hozzászólás?