Óvatos „keménykedés” – Rockosabb hangvétel várható a Bagaméri Projekt rockfesztiválos koncertjén

Augusztus 19-én 20 óra 30 perckor lép színpadra az 5. ViharsaRock Fesztivál harmadik napján a Rock klubban a Bagaméri Projekt. A helyi, illetve környékbeli erőkből álló együttes 2014-ben alakult, s a fúvósokat ezúttal mellőző, három gitár plusz dob összeállítású csapattól most minden bizonnyal kissé rockosabb, keményebb hangvételű műsor várható. A koncert apropóján beszélgettem a zenekar alapító-névadójával Bagaméri Andrással.

Törköly József: – Kérlek, mondj néhány szót az együttes alakulásáról!

Bagaméri András: – 2014-ben volt a zenekar első fellépése, s nem titkoltan örömzenélés céljából jöttünk össze. Én, személy szerint nem akartam világot megváltó dolgokat, mindössze egy olyan zenekart, ahová úgymond „hazatérünk”, ami egy kicsit más, mint a többi. Itt nem foglalkozunk elvárásokkal, trendekkel, egyszerűen a zene öröméért gyűlünk össze és muzsikálunk. Egyébként a próbáink is ennek a gondolatnak a jegyében telnek mind a mai napig: megbeszélünk néhány dalt, amit szívesen megcsinálna a csapat, találunk egy időpontot, összejövünk, és akkora jam alakul ki belőle, hogy a végén nem marad idő minden nótára. Viszont az addigiakból mindig valami újat, valami frisset, valami mait is sikerül kihoznunk.

T. J. – Örömzenélés a rocktörténet klasszikusait feldolgozva, de saját ízlés alapján?

B. A. – Igen. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az ember étterembe megy, vagy otthon főz magának. Adott egy étel, amit a szakácskönyv leír valahogy, de mindenki a saját ízlése, szájíze szerint „megbolondítja” valamivel. Az étteremben is lehet nagyon finomakat enni, de az az igazi, amikor az ember mondjuk egy baráti társasággal jön össze és együtt főznek valamit. Itt a hozzávalók mi magunk vagyunk. Az érzéseink, a világképünk, az értékrendjeink, a zenéhez fűződő viszonyunk. Találkoznak ezek a világok, ezek az ízek, és a végeredmény mindig valami egészen különleges.

T. J. – Kik a zenekar tagjai?

B. A. – Az együttes összetétele folyamatosan változott. Dobosunk is több volt, basszusgitárosunk is. Egyedül az ének és a gitár volt állandó. Valahol a név is erre utal, Projekt – amit egyébként kvázi Mihály Zolinak köszönhetünk. Olyan zenei mikroközösséget akartam felépíteni, amiben a zene szeretete az összekötő kapocs. Sikerült is összehoznom, mert bárki fordult meg a bandában, egy biztos: a zene összekötött minket, még ha csak egy-egy fellépésre is. A kezdetek óta Jóbi L. Gergő és jómagam a két biztos pont, az utóbbi időben Bálint Attila dobos csatlakozott még hozzánk állandó jelleggel.

T. J. – Milyen stílusba sorolható a muzsikátok?

B. A. – Sokszor úgy érzem, kinőttem a stílusba sorolásból. Úgy értem, nem szeretek címkéket aggatni a zenénkre. Én előszeretettel nyúlok régi dalokhoz, de a zenekarral mindig csavarunk kicsit a dolgon, mert vagy nem az eredeti hangnemben adjuk elő, vagy több, vagy kevesebb torzítót használunk, esetleg variálunk az énekkel, megbolondítjuk a szólókkal és még sorolhatnám. Kár lenne azt mondani, hogy ez most akkor rock, rock and roll, blues, metál, jazz és egyebek. Valahol mindegyik és valahol egyik sem. Zene, ez érdekel minket belőle. A műfaji megkötések és a szabályok a legtöbbször úgyis feledésbe merülnek amikor elkezdjük a dalt, és ez az, amit imádok ebben az egészben.

T. J. – Hol láthatott benneteket eddig a közönség?

B. A. – Leginkább itt helyben, Orosházán zenéltünk, főleg a Rock klubban, de jártunk már motoros találkozón, illetve ott voltunk Szentesen a Lecsófesztiválon is. Amennyire időnk és lehetőségeink engedik szeretnénk eljutni még sok-sok helyre, hiszen van bennünk zene bőven.

2016-ban a Rock klubban. Balról: Jóbi L. Gergő, Bálint Attila, Bagaméri András

T. J. – Mire számíthat a közönség tőletek a rock klubban?

B. A. – 20:30-kor kezdünk a Spektrum után, a Der Sprinter előtt. Ebben az évben ez az első koncertünk úgyhogy már nagyon várjuk. Attilának ugyan volt egy komolyabb balesete, ami miatt nem tudtunk próbálni egy ideig, de szerencsére rendbe jött. A basszeros ezúttal Horváth Andris lesz. Ő játszott már velünk korábban, akkor is nagyon élveztük a közös zenélést, egyéb teendői miatt azonban sajnos sokáig nem tudott jönni. Most viszont itt lesz és emiatt is nagyon izgatottak vagyunk, ugyanis a legutóbbi próbán olyan erők szabadultak fel a jammelések alatt, hogy alig akartuk abbahagyni. Nem mellékesen három Jimi Hendrix nóta is repertoáron lesz. Szóval, ha ugyanezt az energiát színpadra tudjuk vinni, akkor biztos vagyok benne, hogy nem mi leszünk az egyedüliek, akik élvezni fogjuk a koncertet.

T. J. – Sok sikert kívánunk a csapatnak!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük