IM, azaz a valós idejű kommunikáció

December közepe óta teszteljük az IM tájékoztatást a könyvtárunkban. Nem abban a formában, ahogyan szerintem a legideálisabb lenne – azaz nem a honlapunkról elérhető és regisztrációt igénylő (MSN és Skype) -, de van. A promóciójáról pedig annyit, hogy a Kisvárosi webnapló fórumába írtam egyszer erről az új szolgáltatásformáról. (Jogosan veti fel egyébként a FIKSZ egyik bejegyzésében Ádám a marketing kérdését, de mint az Egyetemi Könyvtár könyvtárosaiban, bennünk is felmerültek kérdések és egyelőre figyelünk.)

Egy kis kitérő előbb: amikor az Európai Unióba készülődtünk, a könyvtárak is keresték a helyüket, de abban mindenki egyet értett, hogy a helyi sajátosságok, értékek és a helyi kultúra képviselete teheti egyedivé a könyvtárakat akár az EU-ban, akár a világhálón való megjelenésben. Az eddigi kérdésekből kitűnik, hogy ez így igaz.

Az egyik kérdés faktografikus volt: egy olvasó szeretett volna régi lapokat olvasgatni ezért megkérdezte, vannak-e század eleji orosházi újságok a könyvtárunkban? (Nincsenek, sajnos.)

A másik kérdés már referensz kérdés volt: dolgozatot írt a kérdező Budapesten. Azt kérdezte tőlem MSN-en, hogy emlékezete szerint Orosházán jelent meg egy könyv, amiben írnak Löllbach Emmáról, és ennek a könyvnek a pontos címe (azaz a bibliográfiai adatai) kellenének neki és ha megvan a könyv, akkor a következő kérdése, hogy ebben a könyvben írnak-e a L. E.-ról mint feministáról? Természetesen ebben az esetben is nélkülözhetetlen volt a referensz interjú során több dolgot tisztázni, lévén fogalmam sem volt, ki volt Löllbach Emma. Miután sorjában kiderült, hogy pedagógus, aki az Új Iskola igazgatónője volt, már tudtam merre keresgéljek. A könyv megtalálható nálunk, így már „csak” annyi volt a feladatom – lévén az olvasó(?) Budapesten, a könyv itt Orosházán, viszont most kell neki a válasz -, hogy gyorsolvasással végigböngésszem a könyvet, hogy a kért információ benne van-e? Volt benne – ja, és mostmár nagyon tudom, ki volt L.E.:P -, így a megfelelő oldal szkennelése után már ment is a válasz. Most dicsekszem: nagyon hálás volt, maga sem hitte volna, amikor kérdezett, hogy ilyen választ kap:) Örülés volt, mindkettőnknek, amúgy.

A kérdések persze maradtak: ki foglakozzon az IM tájékoztatással? Nálunk a többnyire gép előtt ülő kollégák éppen elérhetőbbike (olvasószolgálat és feldolgozó). Mikor? Szerintünk a könyvtár nyitva tartási idejében. Ki adjon választ? Mivel nálunk diplomás könyvtáros ül a gép előtt, a kérdést nem kell közvetítenie, hanem ő maga válaszolja meg. Ha nem tudunk választ adni? Nos, akkor időt kérünk az alaposabb utánajárásnak úgy, mintha az olvasóteremben kérdezne az olvasó. További kérdések: nem minden IM használó beiratkozott olvasó, de a statisztikában szerepelnie kell. Azután a pénz: ha személyesen jön és valamilyen módon elviszi a szöveget (szkennel, floppyra, cédére írat, akkor az pénzes szolgálatás), de most hogyan legyen ebből bevételünk? Ráadásul a könyvtáros munkaidő-ráfordítása jóval több, mintha a kezébe adom a könyvet, hogy keresgéljen. Szóval? Ötletetbörzére invitálok mindenkit a commentboxban a kérdésekre adott lehetséges válaszok tekintetében:)

A marketingre visszatérve azt gondolom, hogy a szóbeli reklámozás nagyon jó, de … helye volna annak, hogy az országban, de akár a világ bármely pontján tudják, hogy Orosházán van IM tájékoztatás. Mert ha valakit pont egy itt elérhető infó érdekel, akkor azt úgyis itt kaphatja meg.

január 3, 2007

  • Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük